Hozzávalók:
a tésztához:
50 dkg finom liszt
25 dkg porcukor
15 dkg méz
3 tojás
1 evőkanálnyi őrölt fahéj
1 kávéskanálnyi kakaópor
a díszítéshez:
25 dkg porcukor
1 tojásfehérje

A mézet (vízfürdőben) melegítsd fel, dolgozd bele az átszitált porcukrot és lisztet, majd a kakaót és fahéjat, végül az elhabart tojásokat. Addig gyúrd, dagaszd, amíg a tészta el nem válik az edénytől, illetve a kezedtől. Tedd hűtőszekrénybe, s érleld legalább öt napig. A sütés előtt a tésztát nyújtsd ki fél centi vastagra, s késsel vagy lisztezett kiszúróformákkal vágd ki a kívánt figurákat. A mézeskalácsokat tedd megvajazott, kilisztezett tepsibe, s előmelegített sütőben közepes tűznél süsd meg.
A különálló tojásfehérjéből verj habot, s azt apránként keverd hozzá az átszitált porcukorhoz. A masszát jól keverd ki, s ha a tészta már kihűlt ezzel díszítsd (pld. egy nyomózsákból) a mézeskalácsokat. (A kikapcsolt, de még langyos sütő segíthet a dekoráció gyors megszárításában.)
Az így készült mézeskalács is ehető, de - mivel nincs benne sütőpor vagy hasonló, amely miatt a tészta  sütés közben megváltoztatná az alakját - ez egy díszítésre optimalizált verzió. Tari Márta (mézesművész) szerint ez a tészta (nyersen) jégszekrényben akár egy hónapig is eltartható.
A mézeskalácsok felületi dekorálásában jó hasznát lehet venni a különféle (félig beléjük nyomott) magoknak, szárazfűszereknek is. Ha a kalács felfüggesztendő dísznek készül (például karácsonyfára), akkor célszerű még a sütés előtt egy-egy megtisztított gyufaszálat is beléjük állítani, hogy legyen helye a majdani kötöző zsinórnak